A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa ez évi műhelybeszélgetés-sorozatát 2026. január 29-én indította útjára, Dr. Kaiser Ferenc, a Védelmi Innovációs Kutató Intézet tudományos főtanácsadójának és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi docensének, „Mi lesz velünk 20 év múlva?! A Védelmi Innovációs Kutatóintézet jövőkutatási eredményei” című előadásával. Az idei év első rendezvényének a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus Rooftop Café adott otthont.

A két nagy fejezetre tagolódó prezentáció mottójául Giorgo Parisi olasz fizikus idézete szolgált: „Bármekkora erőfeszítéssel igyekszünk is megjósolni a jövőt, a jövő meg fog lepni bennünket.”

Az első, Megatrendek elnevezésű fejezet a világ népesség-robbanási-, illetve elöregedési tendenciájának, régiók szerinti vizsgálata mellett - az ENSZ 2024-es adatai alapján - , a klímaváltozás hatásait tárgyalta - különös tekintettel a Sarkvidék, a Boreális- és Mediterrán régió, valamint a Hegyvidéki területek vonatkozásában az időjárás, a természeti környezetre mért hatás - az élőhelyeket és az élőlényeket érintően - , az energiaforrások és az erőforrás gazdálkodás tématerületei tükrében. A klímaváltozás alfejezetben kiemelésre kerültek továbbá a lakossági- és a mezőgazdasági klímasérülékenységi, Magyarországra vonatkozó adatok, illetve bemutatásra került egy 2000-2090-ig tartó időszakra vonatkozó, magyarországi éves átlaghőmérséklet-változást elemző diagram, melyhez az 1971-2000-ig tartó időszak adatai szolgáltak referenciaként. A hazai adatok elemzése mellett világ-szinten is górcső alá került a globális felmelegedés hatásainak vizsgálata az elsivatagosodás, a hőhullámok, az aszályok és az árvizek vonatkozásában. Az első nagy fejezet harmadik alpontja az erőforrásszűkösség témáját vizsgálta a termőföldek és az édesvizek tekintetében. Ezen alpont alatt kerültek bemutatásra – 2024-es adatok alapján – a hagyományos növénytermesztés és a vertikális gazdálkodás tendencia-változásai az 1960-2040-ig tartó időintervallum-skálán. Az Energiabiztonság alfejezetén belül, a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzés-vizsgálatával, elemzésre került azon diagram, mely bemutatta az 1950-2050-ig tartó időszak energiaforrás-felhasználási tendenciáit az olaj, szén, földgáz, tiszta-, megújuló- és atomenergia vonatkozásában. A fentieken túl, a Megatrendek fejezetben szó esett továbbá az információs technológia forradalmának vívmányairól és egyéb, nagy hatású technológiai változásokról, a globális hatalmi rendszer átalakulásáról, valamint a regionális kihívásokról is.

Dr. Kaiser Ferenc előadásának második, „A jövő háborúja” című fejezete a multitér műveletek mellett szót ejtett az autonóm fegyverrendszerekről, a kiber- és űrhadviselésről, a biotechnológia katonai alkalmazásairól, a jövő hadműveleti környezetének várható átalakulásáról, illetve arról, hogyan fog zajlani a jövő háborúja. Végül, de nem utolsó sorban felvázolásra kerültek a Magyar Honvédség számára levonható tapasztalatok is.

Katonai kibertér 2025 – hirdette hatalmas betűkkel fényfalán a győri Széchenyi István Egyetem Science Parkjának kockaépülete. Odabenn, „A jövő biztonsága, a katonai-civil együttműködés fontossága” címmel rendezett tudományos-szakmai konferencia előadásaiból hamar kiderült, a kibertér nem lehet „csak” katonai. Mindannyian együtt vagyunk jelen benne, annak áldásaival, kihívásaival és veszélyeivel.

Zsarolóprogram, rosszindulatú szoftverek, adatlopás, szolgáltatásblokkolás, információ-manipuláció, ellátási láncok támadása, számlafeltörések – néhány a „hétköznapi” kiberfenyegetések közül. Ahogy az emberiség egyre inkább – a mesterséges intelligenciával szinte felfoghatatlan gyorsasággal és mértékben – a kibertérbe helyezi át, onnan és ott éli az életét, úgy válik egyre fontosabbá mindannyiunknak a biztonság. Egy kórház, egy víztisztító-állomás vagy egy logisztikai központ elleni kibertámadás civileket és katonákat egyaránt érint.

A teltházas „Katonai kibertér 2025” rendezvényt dr. Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ vezetőjének közös gondolkodásra invitáló köszöntője után Tajti Norbert vezérőrnagy nyitotta meg.

„A mai biztonsági környezetben már nem lehetünk sikeresek egy intenzív állami-társadalmi együttműködés nélkül. Eddig is nagyon sokat beszéltünk róla, most itt az ideje, hogy elkezdjük megvalósítani” – jelentette ki a KNBSZ főigazgatója. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a katonai kibertérről folytatott eszmecsere újabb fórumának helyszínéül egy polgári-civil egyetemet választottak. Utalt rá, hogy (nemzet)biztonsági szempontból a katonai és civil fogalma közötti korábbi éles határok elmosódtak, a kibervédelmet komplexen, tágabb perspektívával kell tervezni.

A Széchenyi István Egyetem (SZE) a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszéke, illetve a Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúrák Tanszéke révén a hazai kibertudomány egyik „éllovasa”. A konferencián a tevékenységüket részletesen bemutató két tanszék a szerteágazó kutatási területeket képviselő oktatói között több nemzetbiztonsági szakértőt is jegyez.

„A kibertér biztonsága a 21. század egyik legfontosabb és talán a legbonyolultabb nemzetbiztonsági terepe” – fogalmazott Prof. dr. Friedler Ferenc, az SZE rektora. „A honvédelemben és a védelmi innovációban mindig csak az első hely az elfogadható, jobbnak kell lenned, mint a potenciális ellenfeled. Ennek eléréséhez egyszerre szükséges az akadémiai szféra hatékony tudásgeneráló képessége és a honvédség szigorú, hierarchikus követelményrendszere” – hívta fel a figyelmet a sokoldalú együttműködés fontosságára a győri intézmény tudományos elnökhelyettese.

Az SZE rendkívül aktív a kutatás-fejlesztés terén. A résztvevők találkozhattak az intézmény akkumulátor tesztelő laboratóriumának munkatársaival, illetve hallhattak arról a projektről, melyben az egyetem csapata önvezérlésre alkalmas, távvezérelhető, könnyű páncélvédettségű, félplatós teherautót fejleszt katonai és katasztrófavédelmi célú felhasználásra.

„A kibertérben a békeidő ismeretlen fogalom” – mondta köszöntőjében Nagy Gréta kibervédelmi szakértő, a HM katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár képviseletében. „A legerősebb védelmünk akkor van, ha összkormányzati szinten gondolkodunk és kiépítünk egy erős nemzeti rezilienciát, ahol a közigazgatás, az ipar és a társadalom ellenálló képessége stabil pilléreken áll” – emelte ki, emlékeztetve arra, hogy az idén megjelent a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia.

A stratégiát rögzítő márciusi kormányhatározattal Magyarország az idén új kiberkorszakba lépett – hangsúlyozta előadásában Orosházi Dávid nemzetbiztonsági ezredes. Ezzel elindult a Nemzeti Kiberbiztonsági Akcióterv (2025-20230) és az új szervezetrendszer része már a tudásmegosztást biztosító Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum.

A reziliencia rugalmas alkalmazkodási képesség – fogalmazott dr. Szabó Hedvig nemzetbiztonsági altábornagy, az SZE tudományos munkatársa, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatója. S ennek az alkalmazkodási képességnek állandónak kell lennie. Dr. Vikman László alezredes, a Széchenyi István Egyetem és Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója ideálisként a „0-24 órás, 365 napos” megközelítést említette. A kihívás mértékét jól tükrözi az, hogy „a kibertérre az emberi érzékelés feletti, nagy részben automatizált folyamatok a jellemzők, ezek korrekciója viszont emberi lépésekben történik”.

A tudományos-szakmai konferencia színvonalas előadásaival egy olyan reális technikai-civilizációs jövőképet vázolt fel, ami messze túlmutatott a katonai kibertér témáján. Mindennapjaink „Hogyan fogunk élni ezután?” egyre erőteljesebb kérdése, közvetetten vagy közvetlenül, szinte mindegyik előadónál felbukkant.

Prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője a honi egyetemek még szorosabb együttműködését szorgalmazta a hazai kiberbiztonsági képzés és kutatás lehetséges fejlődési irányait bemutató előadásában. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióban több tízezres a kiberbiztonsági szakemberek hiánya.

Mindez a nemzeti hadseregek és a NATO számára is egyaránt gondot okoz. Ennek kapcsán beszélt a kiberönkéntesek szerepéről dr. Kasper Ágnes, az Észtországban működő NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ jogi részlegének vezetője. A tallini TalTech műszaki egyetem adjunktusa három, már alkalmazott modellt említett. Az elsőnél önkéntes és integrált kibertartalékokkal (Kanada, Franciaország) orvosolják a szakemberhiányt, a másodiknál félkatonai egységekkel operálnak (Észtország, Lettország), míg a harmadik esetében strukturált, önkéntes polgári szerepvállalás (Csehország, Németország, USA) zajlik.

A „Katonai kibertér 2025” ismét alátámasztotta, hogy haderőfejlesztés csak teljes összefogással, minden szükséges szereplő bevonásával, közös projektek révén lehetséges. Az eseményen összesen 13 előadás hangzott el, a fent említetteken kívül előadást tartott még dr. Bárkányi Pál László, dr. Farkas Ádám alezredes, prof. dr. Gál István, dr. Kelemen Roland, Knapp Gábor alezredes, dr. Páll-Orosz Piroska alezredes, dr. Szauter Ferenc és Oláh Levente hadnagy.

A konferenciát a Széchenyi Egyetem, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács, a KNBSZ Kiber- és Információbiztonsági Igazgatóság, a HM Katonai Nemzetbiztonságért Felelős Államtitkárság Kabinet, valamint az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Kibertér Műveleti Szakcsoport közösen rendezte.

Forrás: Honvedelem.hu

A rendezvényről továbbá a Széchenyi István Egyetem honlapján is olvashat.

2025. november 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Társalgójában került megrendezésre a „Kína - A Középső Birodalom" című könyv bemutatója. A rendezvény a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács gondozásában valósult meg. A kötet egy átfogó országismertető kiadvány, ebben a formában hiánypótló. Nemcsak a Kína iránt érdeklődő KNBSZ munkatársaknak, de diplomaták, külszolgálatra tervezett személyek számára is aktuális és hiteles információkat közvetít. A műveleti szakállomány munkájához szükséges támogató szakirodalom, amely korszerű ismeretek megosztásával segíti a szakemberek felkészítését. A könyvbemutató ezekből az információkból nyújtott nagybani képet.

Dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Tudományos Tanács titkára köszöntője után a „Kína - képkereten innen és túl (egy borító tervezése)" című kisfilmet tekinthették meg az érdeklődők. Ezután Kusai Sándor Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi doncense, Magyarország Pekingi Nagykövetsége volt nagykövete, a kötet lektora mutatta be a könyvet. A pódiumbeszélgetésen Dr. Kenedli Tamás moderálásával Dr. Kasznár Attila, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, Kisvári Tamás ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza, Magyarország Pekingi Nagykövetsége véderő attaséja, Dr. Trautmann László, a Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ egyetemi docense, valamint Kusai Sándor Zoltán vettek részt.

A könyvbemutatóról részletesen az NKE tudományos platformján olvashat: Az ország, amelynek két alkotmánya van

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A borítótervezéshez felhasznált koncepció hanganyaga itt letölthető MP3 formátumban.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács szervezésében időközönkénti rendszerességgel megrendezésre kerülő műhelybeszélgetés-sorozat keretében, 2025. szeptember 25-én került sor Dr. habil Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatójának előadására, „Szakszolgálati tevékenység Magyarországon 1990-2014” címmel.

A több, mint harminc éves időintervallumot felölelő szakszolgálati tevékenység ismertetésének megalapozásaként, a prezentáció elején a hallgatóság betekintést nyerhetett a nemzetbiztonsághoz, a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, illetve a szakszolgálati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó fogalmak, definíciók tartalmába, majd egy rövid, szakmatörténeti adalékokkal tűzdelt áttekintés következett a titkos információgyűjtés történelmi hátteréről, jelentőségéről. Ezt követően a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat megalakításának, konkrét feladatainak, szolgáltatásainak, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének, képzési-, oktatási- és tudományos tevékenységének ismertetésére, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő, 1990 utáni változások Szakszolgálatra tett hatásának bemutatására került sor. Végül, de nem utolsó sorban az előadó, a címben megjelölt időtartammal ellentétben, érintette a 2014 utáni eseményeket is és nem csupán a jelenlegi helyzetet, de a teljesség kedvéért a jövő kihívásait is górcső alá vette.

A történeti visszatekintés során Dr. habil Boda József ny. nb. vezérőrnagy beszélgetőpartnereként Dr. Kenedli Tamás ezredes, a Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács titkára további izgalmas és érdekes szakmatörténeti adalékkal, kérdés- és problémafelvetéssel gazdagította a bőséges ismeretanyagot tartalmazó előadást.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács szervezésében, a „Szakmatörténeti epizódok” sorozat második részeként, 2025. szeptember 18-án Dr. habil Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének „Thompson kapitány ügye ? Avagy egy csalfa sellő a pecsétgyűrűn” című előadása került bemutatásra.

A prezentáció a címben szereplő Thompson kapitány személyére ? annak szépirodalmi és önéletrajzi hátterét, valóságtartalmát vizsgálva ? , mint kiindulási pontra alapozva mutatja be az 1945 utáni Magyarország katonai hírszerzési tevékenységét, az újonnan megalakuló Katonapolitikai Osztály (KATPOL) működésére ? különös tekintettel a világháború utáni államberendezkedés történeti hátterére, a frissen megalakuló szervezet felépítésére, feladataira, a vele szemben támasztott elvárásokra, a felmerülő kihívásokra, a szervezettel elválaszthatatlanul összefonódó személyek-sorsutak felfejtésére, majd a szervezet megszűnésére ? fókuszálva.

A mesterséges intelligencia használatával újabb civilizációs fordulóponthoz érkezett az emberiség. Az MI stratégiai előnyt kínál azoknak a szereplőknek, így a katonaiaknak is, amelyek képesek azt gyorsan, etikusan és hatékonyan a működésükbe integrálni – ez az egyik legfontosabb megállapítása „A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” című tanulmánykötetnek, melynek bemutatóját kutatászáró tudományos-szakmai konferenciával egybekötve rendezték meg Budapesten, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szervezésében.

A mesterséges intelligencia életünk minden területén gyökeres változásokat hoz. Mást és másképp fogunk tanulni, a munka világa teljesen megváltozik, új társadalmi szabályok formálódnak, az államok átalakulnak, új személyes kihívásokkal és biztonsági veszélyekkel találkozunk majd. A haza védelme és a katonai hadviselés ezáltal szintén új kontextusba kerül. A konferencián felszólaló kutatók szerint az MI „nem váltja le és ki” az embert. A jövőben egyszerűen a mesterséges intelligenciával együtt fogunk élni és erre megfelelően fel kell készülnünk.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az MI hazai kutatásának egyik élenjáró szervezete. A KNBSZ Költségvetési Kutatóhelye 2021 óta fejt ki intenzív tudományos tevékenységet e területen – többek között a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Kibertér Műveleti Szakcsoporttal, a könyvbemutató-konferencia társszervezőivel közösen.

A magyar kormány öt éve fogadta el hazánk MI-stratégiáját – emlékeztetett védnöki köszöntőjében prof. dr. Palkovics László. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondta, az utóbbi hat hónapban felgyorsultak az események, jelenleg egy kompetenciatérképet hoznak létre, hogy pontos kép szülessen arról, ki mivel foglalkozik idehaza az MI területén. Az emberiség új „infrastruktúrája” által felmerülő kihívások megoldásában számítanak az innovatív szervezetek, köztük a KNBSZ együttműködésére is.

„A mesterséges intelligencia eszköz, ami a tudásunk jobb megértését szolgálja” – jelentette ki Palkovics László.

„Ha nem foglalkozunk az MI-vel nem lesz esélyünk olyan problémákat kezelni, amelyekről most még nem is tudunk” – fogalmazott Szabó Károly vezérőrnagy, a KNBSZ főigazgatóhelyettese. Kiemelte, hogy olyan elméleti tudást kell szereznünk a mesterséges intelligenciáról, ami átemelhető a gyakorlatba.

A konferenciának helyt adó és a kutatásban résztvevő Budapesti Corvinus Egyetem nevében dr. Csáki Csaba, MI-ért felelős dékán, egyetemi docens elmondta, hogy intézményük jövőjét két pillérre támaszkodva tervezték meg. Az egyik az MI, a másik a fenntarthatóság. Ennek jegyében fontosnak tartja, hogy „a mesterséges intelligenciára ne felforgató technológiaként tekintsünk”, helyette azt kell elérnünk, hogy az segítse a társadalmat.

„A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” című könyv tizenhét tanulmányt tartalmaz, összesen huszonöt szerzőtől. „Mély, alapos, gondolatébresztő tanulmányok születtek” – értékelte a kötetet annak szakmai lektora, dr. Báldy Péter a szerzők előadásai előtt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese kitért a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseire, mely a biztonság problémakörével párhuzamosan az egyik fő témája volt az előadásoknak.

„Nem az eszköz veszélyes, hanem az ember, aki mögötte áll vagy ül” – fogalmazott Báldy Péter.

Dr. Trautmann László a jövő munkakultúrájával kapcsolatban elmondta, általános lesz, hogy ember és a mesterséges intelligencia együtt dolgozik. A Neumann János Egyetem egyetemi docense az állam átalakulása kapcsán, a kialakuló digitális köztársaságról szólva a közjó és igazságosság fontosságáról, az emberi értékrend várható felértékelődéséről beszélt a jelenlévőknek.

A tanulmánykötet egyik társszerkesztője, dr. Magyar Sándor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense elismerte, hogy az elképesztő iramú változások miatt nehéz az MI-t stratégiai szinten kezelni, épp ezért hangsúlyozta a rugalmas projektvezetés képességének jelentőségét. Az NKE HHK Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője több tervezést, adatkezelést és -feldolgozást érintő, egyre fontosabbá váló munkakört nevezett meg a mesterséges intelligenciával összefüggésben – úgy mint angol nevükön a data scientist, data engineer vagy prompt engineer.

Érdekfeszítő előadások sorát hallhatták a jelenlévők a konferencianapon. Szó esett egyebek mellett az MI-alapú pénzügyi csalásokról, a tudásalapú gazdaságról, vállalati megfelelőségről, az átalakuló felnőttképzésről, új készségfejlesztési modellekről, energiaproblémákról, tudásmenedzsmentről, az MI jogi szabályozási kérdéseiről, valamint a mesterséges intelligencia katonai és katonai nemzetbiztonsági célú felhasználásáról.

A konferencia végén dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ vezetője, a tanulmánykötet másik társszerkesztője elmondta, hogy az eddig elvégzett átfogó, sok témakörben folyó kutatásokon túllépve, a kutatások fókuszát a jövőben egyre inkább egy-egy konkrét témakört mélyebben feldolgozó kutatómunkára kell irányítani.

Az alapismeretekre épülő új pilot projektek és valós üzemkörnyezetben végzett hatásmérések indításával érdemes foglalkozni annak érdekében, hogy az elméleti javaslatok gyorsan visszakerüljenek a gyakorlati fejlesztés és szabályozás körforgásába, a hazánk védelmét szolgáló szervezeti működésbe. Hangsúlyozta, hogy tanuló szervezeteket kell építeniük mesterséges intelligenciával támogatott tudásmenedzsment elemekkel. A technológiai fejlődés érdekében együtt kell dolgozniuk ismereteik közös bővítésén. Folyamatosan felül kell vizsgálniuk a technológiához kapcsolódó jogi kereteket, azok megújításán, új szabályozók létrehozásán kell munkálkodniuk.

Mindemellett nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy a technológia bevezetése megköveteli a stratégiai tervezés, az emberi erőforrás-, az informatikai- és a pénzügyi stratégiák gondos összehangolását, melyek hatásai pedig a szervezeti kultúra átalakulását eredményezik majd.

Forrás: Honvedelem.hu

A rendezvényről szóló tartalmi összefoglalót Péter Kinga Fruzsina tollából a csatolt dokumentumban olvashatják: Letöltés PDF formátumban

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A konferenciáról készült részletes beszámoló – Dr. Magyar Sándor és Péter Kinga Fruzsina tollából – a Szakmai Szemle 2025. évi 3-4. lapszámában olvasható.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa és a Felderítők Társasága Egyesület 2025. május 28-án tudományos-szakmai konferenciát rendezett „Helyi és regionális konfliktusok tapasztalatai a hírszerző és felderítő szakmában" címmel a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. A konferencián hallgatóságként a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Tudományos és Innovációs Fóruma tagjai is részt vettek. A konferencia során az előadók a helyi és regionális összefüggések alapján elemezték a katonai nemzetbiztonsági szempontból általuk fontosnak tartott tapasztalatokat, rávilágítottak az okokra és okozatokra, illetve megfogalmazták és levonták – az elkövetett szakmai természetű hibák alapján – a tanulságokat. A konferenciát Dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács titkára nyitotta meg, majd Szabó Károly vezérőrnagy, a KNBSZ főigazgató-helyettese köszöntötte a jelenlévőket. Az első panelben az előadók az orosz-ukrán konfliktusban tapasztaltakat elemezték, majd a második panelban a világ további sajátságos gócpontjait taglalták – úgymint a Száhel-övezet és a palesztin-izraeli konfliktus. A konferenciát Gyenes István ny. dandártábornok, a Felderítők Társasága Egyesület alelnöke zárta.

A konferenciáról készült részletes beszámoló – Babos Sándor alezredes úr tollából – a Szakmai Szemle 2025. évi 2. lapszámában olvasható.

2025. április 14-én rövid, mégis rendhagyó könyvbemutató került megrendezésre a Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében „Kibertéri műveletek és ellenállóképesség. Kutatás és ami mögötte van." címmel. A bemutató során Tajti Norbert vezérőrnagy KNBSZ főigazgató, Dr. Kenedli Tamás ezredes, valamint Dr. Farkas Ádám alezredes rövid előadásaik után egy panelbeszélgetés keretein belül válaszoltak a résztvevők kérdéseire. A rendezvényt Dr. Kenedli Tamás ezredes nyitotta meg a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely szerepe, illetve a Kibertéri műveletek és ellenállóképesség című könyv megjelenéséhez vezető út bemutatásával. Dr. Farkas Ádám alezredes előadásának fő témái a kutatás jogi alprojektjének eredményei, tapasztalatai, illetve jövőbeli hatásai voltak.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében 2025. március 25-én a Stefánia Palota Zrínyi Miklós Teremben került megrendezésre Dr. Mezei József: Kémelhárítás Magyarországon 1975-1985. szakmai könyvének bemutatása. Dr. Kenedli Tamás ezredes a KNBSZ Tudományos Tanács titkára megnyitójában köszöntötte a megjelent vendégeinket, majd röviden ismertette a kutatóhely tevékenységét, hangsúlyozva annak hazai tudományos életben betöltött szerepét. Bemutatta a kötet szerzőjét, Dr. Mezei József nb. alezredest a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet, Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék egyetemi adjunktusát, az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársát, aki számos más témakör mellett a BM III. Főcsoportfőnökség kémelhárító tevékenységének kutatásával foglalkozik. Dr. Kenedli Tamás ezredes megnyitójában kiemelte, hogy rendkívül fontosnak gondolja ennek a kötetnek a megjelenését a katonai nemzetbiztonsággal foglalkozó szakemberek számára is. Köszöntötte a meghívott előadókat, Dr. Papp István történészt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztálya vezetőjét, valamint Dr. Szűcs György ny. nb. ezredest, nemzetbiztonsági szakértőt, akit egyúttal felkért a kötet bemutatására. Dr. Szűcs György ny. nb. ezredes baráti, kötetlen előadás keretei között bemutatta a könyvet, beleszőve saját személyes műveleti tapasztalatait. Papp István referátumában a könyv által feldolgozott időszak történelmi hátterét vázolta fel, egyben megerősítette a szerző által választott kutatási időtáv indokoltságát. A nagy érdeklődést az is bizonyítja, hogy a könyvbemutatón a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Felderítők Társasága Egyesület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állományából is jelentek meg résztvevők. A könyvbemutató Dr. Kenedli Tamás moderálásával, az általa felvetett kérdések megvitatásával, baráti hangvételű pódiumbeszélgetéssel zárult.

2025-ben is folytattuk Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében az „Ügynökdossziék tapasztalatai egy történész szemével" című előadássorozatunkat. A rendezvény célja a műveleti állomány szakmatörténeti ismereteinek szélesítése, azoknak a jelenlegi napi gyakorlati munkával történő összevetése, a levonható tapasztalatok és következtetések hasznosítása. 

2025. február 19-én baráti, kötetlen beszélgetésnek adott helyet a KNBSZ. A Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében megrendezett „Dávid harca Góliáttal? Az orosz-ukrán háború haditengerészeti tapasztalatai” című műhelybeszélgetés vitaindító előadását Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Köszszolgálati Egyetem egyetemi docense tartotta. Olyan témákat érintett, mint a két ország geopolitikai helyzete és haditengerészeti eszközrendszerei; drónok, robotrepülőgépek és a haditengerészet; kis- és közepes hatótávolságú rakéták és a haditengerészet. Az előadást követően érdekes és lényeges kérdésekre adott választ az előadó.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa az idei évben megkezdte programsorozatát, amelynek keretében 2025. január 30-án sikeresen lezajlott Jobbágy Domokos: Az ő foglyuk voltam című könyv bemutatója. A rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy a KNBSZ szakmai állománya megismerje a szakmatörténethez kötődő korábbi történelmi időszak történészek által feltárt nemzetbiztonsági szempontból jelentős eseményeit. A jelenlévőket Dr. Kenedli Tamás ezredes, a Tudományos Tanács titkára köszöntötte. Ezt követően Dr. Tömösváry Zsigmond ny. dandártábornok, a Felderítők Társasága Egyesület elnöke, Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a kötet lektora, valamint Dr. Dávid Ferenc, a kézirat sajtó alá rendezője a könyv megszületésével kapcsolatban – kötetlen beszélgetés keretében – érdekes információkat, személyes tapasztalatokat osztott meg a jelenlévőkkel.

A rendezvényen a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kutató-fejlesztő munkatársai mutatták be a kutatási projektek végrehajtása során elért eredményeket. Egymás innovációs területének megismerése révén betekintést kaptak a társszolgálatok az aktuális fejlesztések állapotáról, illetve lehetőség nyílt a tudás és tapasztalat megosztására mesterséges intelligencia, kibervédelem, technikai adatszerzés és szoftverrádió technológia területén. A szakmai-tudományos konferencia egyebek mellett kapcsolódott a KNBSZ által megvalósítás alatt lévő Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázathoz, a program során elért tudományos eredmények szélesebb körben történő megosztásához.

A konferenciáról készült részletes beszámoló – Talián István ezredes és Dr. Kenedli Tamás ezredes urak tollából – a Szakmai Szemle 2024. évi 3-4. lapszámában olvasható.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2024. október 10-én a Stefánia Palotában tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai Kibertér 2024" címmel. A konferencia célja volt olyan tudományos-szakmai fórum biztosítása, amelynek keretében a katonai kiberbiztonság és az ahhoz közvetlenül csatlakozó területeken dolgozó szakemberek, kutatók meg tudják osztani a katonai kibertér aktuális kérdéseivel kapcsolatos tapasztalataikat, legújabb eredményeiket. A konferenciát megtisztelte jelenlétével – védnökként –, illetve köszöntő beszédet tartott Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár, Oroszi Zsolt vezérőrnagy, főigazgatóhelyettes, a TT ügyvivő elnöke illetve – előadóként – Prof. Dr. Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese. A konferencián képviseltette magát többek között a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokság és a Kiber- és Információs Műveleti Központ, illetve a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az előadások napjaink biztonsági hátterére fókuszáltan a kibertér kihívásaira történő felkészülés, a kiberműveleti tevékenységek végrehajtása, a fenyegetettségi információk hatékony feldolgozása területein elemezték, illetve ismertették az aktualitásokat tudományos szemlélettel, hangsúlyozva a jelenleg gyökeres átalakuláson átmenő szabályozási rendszert is.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács 2024. szeptember 19-én tudományos-szakmai konferenciát szervezett „A nemzetbiztonsági szolgálatok kihívásai a 21. században" címmel. A rendezvény célja volt a nemzetbiztonsági rendszerben Magyarországon az elmúlt években (a 21. században) fellépő és az előre látható, kizárólag szakmai kihívások felfedése, áttekintése, illetve megoldási javaslatok megvizsgálása. A nemzetbiztonsági rendszert alkotó nemzetbiztonsági szolgálatok között – a közös célok elérése érdekében – együttes gondolkodás elindítása annak érdekében, hogy kezelni tudják a fellépő szakmai kihívásokat. A védnöki köszöntő során Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár ismertette a megrendelő által támasztott követelményeket, majd Tajti Norbert vezérőrnagy elemezte a KNBSZ-nél jelentkező 21. századi szakmai kihívásokat és azok kezelését. A rendezvényre elfogadták meghívásunkat a társ nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgató-helyettesei, akik áttekintést adtak a saját szervezetükkel szemben jelentkező új típusú szakmai nehézségekről.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2024. június 07-én tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai Nemzetbiztonság III. – Doktorandusz konferencia 2024" címmel. A konferencia szervezői célként tűzték ki, hogy – a 2022-ben hagyományteremtő jelleggel útnak indított rendezvénysorozat alkalmával – lehetőséget biztosítsanak a PhD fokozat megszerzése előtt álló kollégáknak a bemutatkozásra, saját témájuk ismertetésére, a felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására, valamint a szakemberek visszajelzéseinek meghallgatására és azok beépítésére a kutatásaikba. A rendezvényen Dr. Gőcze István címzetes egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) tartott módszertani előadást „Utazás a disszertáció körül" címmel. Ezt követően a doktoranduszok számoltak be a kutatásaik aktuális helyzetéről, az addig elért eredményeikről. Az előadások fókuszában olyan témák szerepeltek, mint az információs hadviselés lélektani eszközei, a migráció nemzetbiztonsági hatásai, az IoT eszközök helymeghatározásából adódó veszélyek a honvédelmi ágazatban, az orosz-ukrán háború biztonságpolitikai vetületei, vagy a geopolitikai trendek hatása a világpolitikai folyamatokra.

2024. április 26-án a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban Dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsának titkára nyitotta meg a pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót, és szólt a Tanács gondozásában elkészült 239 oldalas tanulmányról, illetve mutatta be annak szerzőjét. Dr. habil Kovács Tamás egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti és -történeti Tanszékének vezetője közel három évtizede kutat és publikál – változatos témákban –, fő kutatási területeként az államvédelem és rendészet kérdéskörében. „A történelem az élet tanítómestere, s jó lenne, ha minél többet tanulnánk belőle" – mondta „A magyar kémelhárítás a II. világháború idején" című könyv bemutatóján a szerző, Dr. Kovács Tamás. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) kiadásában megjelent tudományos munka hiánypótló műve a hírszerzés és kémelhárítás szakmatörténetének, ám ennél jóval több: olvasmányos, izgalmas betekintés XX. századi történelmünk egyik drámai korszakába. Az elsősorban nemzetbiztonsági szakember számára készült mű azonban túllépve eredeti célján a történészek, illetve a XX. századi történelmünk iránt érdeklődők számára szintén hasznos és izgalmas olvasmány. A második világháború magyar szempontból kulcsfontosságú eseményeiről (például a sikertelen kiugrási kísérletről) olyan háttérinformációkkal szolgál, amelyek ismeretében sokkal jobban (újra)értelmezhetőek a 80 évvel ezelőtti történések. Különösen Magyarország nemzetközi szerepének megértése, reális értékelése tekintetében. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Tudományos Innovációs Fóruma képviseletében Hellebrandt László nb. dandártábornok (IH) és Németh Attila nb. dandártábornok (NBSZ), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy és Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, valamint a KNBSZ részéről Hajdú György dandártábornok. A könyvbemutatón részt vettek többek között a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Tudományos Innovációs Fóruma képviseletében az Információs Hivataltól, az Alkotmányvédelmi Hivataltól és a Nemzeti Információs Központtól megjelent érdeklődők, illetve a Felderítők Társasága Egyesület tagjai is. Nagy számban voltak érdeklődők az elhárító területről, illetve a Felsővezetői Nemzetbiztonsági Tanfolyam hallgatói részéről. Az NKE polgári nemzetbiztonsági alapképzés másodéves hallgatói tanóra keretében vettek részt az eseményen.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2024. március 22-én között tudományos-szakmai workshop-ot szervezett „A tudományos kutatás hatékonyságának növelése" címmel. A konferencia célja volt lehetőséget biztosítani a Tudományos Tanács tagjainak, a doktoranduszoknak és a tudományos-szakmai folyóirataink szerkesztőbizottsági tagjainak arra vonatkozóan, hogy megismerjenek olyan tudományos kutatásmódszertanokat, amelyek segítségével könnyebben tudnak magas minőségű publikációkat készíteni, akár nemzetközi színtéren is, és az elkészült publikációkat megfelelően tudják rögzíteni a Magyar Tudományos Művek Tárában. A rendezvény előadóinak többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője volt, Prof. Dr. Demeter Márton egyetemi tanár, a Tudománystratégiai Iroda vezetője, Mészáros Zoltán, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, Margit István, az Egyetemi Könyvtár Digitalizálási és Tartalomszolgáltatási Osztály könyvtárosa, intézményi MTMT adminisztrátor személyében, továbbá előadást tartott Áts József, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ MTMT Osztály vezetője is.

2024 őszétől előadássorozatot szerveztünk az év második felében, minden hónap utolsó péntekjén „Ügynökdossziék tapasztalatai egy történész szemével" címmel. A rendezvény célja volt a műveleti állomány szakmatörténeti ismereteinek szélesítése, azoknak a jelenlegi napi gyakorlati munkával történő összevetése, a levonható tapasztalatok és következtetések hasznosítása.

A rendezvénysorozat programja:

1. előadás: 2024. szeptember 27. - A futár szerepében: Komáromy István szobrászművész. Tézisek a londoni rezidentúra bukásának időpontjáról.
Az előadás témájáról részletesen tájékozódhat a Szakmai Szemle 2022. évi 3. lapszámában.

2. előadás: 2024. október 25. - A bostoni prospektusok. Sikertelen kísérlet egy fiatal villamosmérnök hazacsábítására.
Az előadás témájáról részletesen tájékozódhat a Szakmai Szemle 2023. évi 2. lapszámában.

3. előadás: 2024. november 22. - A második ember. Bernát Ernő washingtoni sajtóattasé átállásának története 1967-1974.
Az előadás témájáról részletesen tájékozódhat a Szakmai Szemle 2023. évi 3. lapszámában.

4. előadás: 2024. december 13. - A Buenos Airesi-i férfi. Julio Jelinek, a New York-i rezidentúra „legígéretesebb" jelöltje 1961-1967.
Az előadás témájáról részletesen tájékozódhat a Szakmai Szemle 2023. évi 4. lapszámában.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2023. október 26-án a Stefánia Palotában tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai Kibertér 2023" címmel. A konferenciát megtisztelte jelenlétével – védnökként –, illetve köszöntő beszédet tartott Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár. A rendezvényen képviseltette magát többek között a Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a NATO Híradó és Információs Akadémia. Érkeztek vendégek továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről és a Felderítők Társasága Egyesülettől is. A konferencián elméleti-tudományos és gyakorlati szakemberek egyaránt megosztották gondolataikat a témakörről, de a kibertér jellegéből következő műszaki szemléletű előadások mellett biztonsági, oktatási-képzési és jogi-szabályozási álláspontokat is megismerhetett a hallgatóság. Az eszmecsere értékes jellemzője volt, hogy az előadók egymásra is konstruktívan tudtak reflektálni, a megosztott gondolatok pedig ismételten aláhúzták, hogy az állam kiberteret érintő képességei kulcsfontosságúak úgy a haderőfejlesztés, mint a biztonság tágabb szavatolása tekintetében.

A konferenciáról készült részletes beszámoló – Dr. Farkas Ádám őrnagy úr tollából – a Szakmai Szemle 2023. évi 4. lapszámában olvasható.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetésével, a Szolgálat Költségvetési Kutatóhelyének égisze alatt, hat egyetem kutatóinak bevonásával folytatott kutatás eredményeként ismeretterjesztő tanulmánykötet jelent meg „A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata" címmel. A kutatás és a kötet bemutatására tudományos konferenciát rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Campusán 2023. október 04-05-én. A gondolatébresztő kötet 18 olyan témakört ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A KNBSZ munkatársai mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársai vettek részt a kötet elkészítésében. A Mesterséges Intelligencia (MI) kutatása és alkalmazása az utóbbi években forradalmasította a világot, és egyre inkább része lett mindennapi életünknek. Az MI olyan technológiai terület, amely óriási lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor komoly kihívásokat is felvet a társadalom egésze szempontjából. Ennek következtében a nemzetbiztonsági szolgálatok számára is egyre fontosabbá válik a technológia társadalmi hatásainak kutatása. A konferenciát megtisztelte jelenlétével – házigazdaként – Dr. Béres János altábornagy úr képviseletében Oroszi Zsolt vezérőrnagy, főigazgatóhelyettes, a TT ügyvivő elnöke illetve – kiemelt vendégként – Prof. Dr. Keszey Tamara (Budapesti Corvinus Egyetem kutatási rektorhelyettese), Dr. Báldy Péter (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese, a kötet szakmai lektora), Prof. Dr. Kovács László dandártábornok (NKE tudományos rektorhelyettese), Prof. Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes és Prof. Dr. Ropolyi László, valamint Érdi-Krausz Gábor, az MI Koalíció Technológiai és biztonság Munkacsoport vezetője. Résztvevők voltak többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség állományából, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Tudományos Innovációs Fóruma képviseletében az Információs Hivataltól, az Alkotmányvédelmi Hivataltól és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól, a NATO Erőket Integráló Elem állományából, illetve a Felderítők Társasága Egyesülettől. Érkeztek vendégek számos felsőoktatási intézményből, az MI Koalíciótól, a Magyar Projektmenedzsment Szövetségtől, az Oktatási Hivataltól, a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, az Innobyte Kft-től, a HungaroControltól, az e-Corvina Kft-től.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

2023. június 16-án Budapesti helyszínen megismételt könyvbemutatónak adott otthont a Szolgálat. A KNBSZ és a Debreceni Egyetem közötti tudományos együttműködés keretében, 17 fős szerzői munkacsoport és további bedolgozók munkájának eredményeként a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely gondozásában 2022-ben elkészült „Bosznia-Hercegovina, a mesélő emberek földje" című kötet, amelynek szakmai bemutatására került sor a Szolgálat (és jogelődjei) egykori és jelenlegi munkatársai számára. Binder Tamás alezredes, a könyv szerkesztője a kötet összeállításakor leszűrt tanulságokat ismertette, mintegy motivációként a hallgatóság sorában szép számmal helyet foglaló fiatalok, a jövő tudományos kutatónemzedéke számára. Kiemelte, hogy egy átfogó, többszerzős kiadvány elkészítéséhez alapfeltétel a felsővezetői támogatás, a szakmai odaadás, a kiadói infrastruktúra megléte, végül – de nem utolsósorban – pedig a bajtársi közösség, ami tartalmas beszélgetések, megosztott élményanyagok, megküldött fényképek révén egyaránt megnyilvánult.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

Átfogó, hiánypótló, különféle tudományterületeket felölelő közös kötetben mutatja be Bosznia-Hercegovina történelmi és politikai folyamatait, természeti értékeit és geológiai adottságait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézete és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A hiánypótló munkát a térségben missziót teljesítő katonák felkészítésében és az egyetemi oktatásban is használhatják – hangzott el a könyv bemutatóján 2023. május 05-én a Debreceni Egyetemen. A „Bosznia-Hercegovina, a mesélő emberek földje" című, csaknem 300 oldalas könyv részletesen bemutatja a balkáni országot és a laikusok számára is izgalmas olvasmányt kínál. A kötetet tizenhét főből álló szerzői gárda állította össze, közülük nyolcan képviselték a Debreceni Egyetemet. A könyv bemutatóját a Debreceni Egyetemen tartották, ahol elhangzott: olyan közös munka született, amely két eltérő prioritású intézmény munkatársai számára kínált lehetőséget az együttműködésre, a tudományos tapasztalatokat mindkét fél a maga javára fordítva használhatja fel.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2023. április 26-án tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai Nemzetbiztonság II. – Doktorandusz konferencia 2023" címmel. A konferencia szervezői célként tűzték ki, hogy – a tavaly hagyományteremtő jelleggel útnak indított rendezvénysorozat alkalmával – lehetőséget biztosítsanak a PhD fokozat megszerzése előtt álló kollégáknak a bemutatkozásra, saját témájuk ismertetésére, a felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására, valamint a szakemberek visszajelzéseinek meghallgatására és azok beépítésére a kutatásaikba. A rendezvényen Dr. habil. Szelei Ildikó alezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola titkára tartott nyitó előadást „A sikeres doktori védéshez vezető út" címmel. Ezt követően a doktoranduszok számoltak be a kutatásaik aktuális helyzetéről, az addig elért eredményeikről. Az előadások fókuszában olyan témák szerepeltek, mint az MI felhasználásának lehetőségei a korszerű nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységében, a LAWFARE jelentősége, a katonai kiberműveletek hatása a személyes adatokra, vagy a modern hajókhoz alkalmazott fedélzeti kiberbiztonsági megoldás.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál a Mesterséges Intelligencia technológiák meghonosítása jelenleg zajlik, illetve jövőbeni szakmai feladatként jelentkezik. Erre tekintettel előadássorozatot szerveztünk az év első felében „Tanuljunk az MI-ről és hatásairól" címmel annak érdekében, hogy elősegítsük az ezekről a folyamatokról történő gondolkodást. „A Mesterséges Intelligencia elterjedése hatásainak átfogó vizsgálata" című hároméves (2021. január 01-jétől 2023. december 31-ig), multidiszciplináris kutatás Hatáskutató Munkacsoport tagjai a KNBSZ szempontjából kiemelkedő relevanciával bíró témák kapcsán hat hónapon keresztül előadássorozat keretében számoltak be kutatásaik aktuális helyzetéről, illetve megtörtént az elért eredmények megosztása, közös feldolgozása.

Előadások:

2023. január 27. - dr. Balogh Zsolt György: Az AI rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása

2023. február 24. - Dr. Csáki Csaba: Az MI ökoszisztéma

2023. március 31. - Dr. habil. Trautmann László: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana

2023. május 05. - Dr. Kökény László – Dr. Miskolczi Márk: M.I.-t hoz a jövő? - munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén

2023. június 07. - Ambrus Éva: A mesterséges intelligencia a hadviselésben

2023. június 23. - Fehér András alezredes: Új technológiák, új hadművészet, új morál - új védelmi kihívások a hibrid hidegháborúban

2022. december 2-án a Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa szervezésében könyvbemutatónak adott otthont a KNBSZ. A sok tekintetben formabontó rendezvény a Heiszmann György nyugalmazott ezredes és felesége, Dr. Paróczay Klára nyugalmazott orvos alezredes által jegyzett, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács gondozásában 2021-ben megjelent „Indiai álmok" című könyv bemutatását-népszerűsítését szolgálta a KNBSZ állománya körében. A kiadvány hazánk 1991 és 1995 között Delhiben akkreditált katonai és légügyi attaséja, valamint családja kalandos mindennapjaiba, és nem utolsó sorban a katonadiplomáciai szolgálat örömeibe és kihívásaiba nyújt bepillantást. A könyvbemutató résztvevői között a diplomáciai szolgálatra készülő kollégák mellett – a szervezők nagy örömére – szép számmal előfordultak olyanok is, akiket „csupán" az egzotikus ország, idegen kultúra megismerésének vágya irányított a rendezvény felé.

A könyv elérhető itt PDF formátumban.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2022. október 04-én a Stefánia Palotában tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai kibertér 2022" címmel. A rendezvény célja volt a témában jártas szakértők, előadók tudására alapozva a katonai kibertér időszerű kérdéseinek áttekintése, a várható kihívások azonosítása, megoldások nagybani körvonalazása, kapcsolódva az Európai Kiberbiztonsági Hónap logikai vonalához, illetve az aktuális haderőfejlesztési irányokhoz.

A konferenciáról készült részletes beszámoló – Dr. Magyar Sándor ezredes úr tollából – a Szakmai Szemle 2022. évi 4. lapszámában olvasható.

Napjainkban a globalizáció és az információs társadalom soha nem látott mértékű kihívásai és a távközlési technológia rendkívüli mértékben felgyorsult fejlődése is hozzájárultak ahhoz, hogy a korszerű felderítési nemek közül egyre fontosabb szerepet kap a technikai adatszerzés. Éppen ez az a felderítési nem, amelyik képességei révén, a mai korszerű hadviselés viszonyai közepette képes valós idejű információk megszerzésére és a döntéselőkészítőkhöz, illetve a döntéshozókhoz történő haladéktalan továbbítására. Ezért is gondoltak arra a szervezők, hogy 2022-ben célszerű lenne egy konferencián megemlékezni az önálló magyar rádióelektronikai felderítésről, amely éppen abban az esztendőben ünnepelte létrehozásának 75. évfordulóját. Így került sor 2022. május 24-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kápolnájában a „Rádióelektronikai felderítés (múlt-jelen-jövő)” című tudományos-szakmai konferencia megrendezésére. A meghívott vendégek közül rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Koronczai Géza vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató helyettese, Széles Ernő ny. dandártábornok, a MATASZ elnöke, Dr. Nagy Gábor ny. ezredes, a Békefenntartók Bajtársi Egyesület alelnöke, Dr. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Tanácsadó Testületének elnöke, Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a BM oktatási főszemlélője, valamint Morber Ferenc ny. altábornagy és Madarász Károly ny. altábornagy, a Katonai Felderítő Hivatal korábbi főigazgatói.

A KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa 2022. május 18-án hagyományteremtő jelleggel tudományos-szakmai konferenciát szervezett „Katonai Nemzetbiztonság I. – Doktorandusz konferencia 2022" címmel. A konferencia szervezői célként tűzték ki, hogy lehetőséget biztosítsanak a PhD fokozat megszerzése előtt álló kollégáknak a bemutatkozásra, saját témájuk ismertetésére, a felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására, valamint a szakemberek visszajelzéseinek meghallgatására és azok beépítésére a kutatásaikba. A nyitó módszertani előadást Dr. Gőcze István címzetes egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) tartotta „Utazás a disszertáció körül" címmel. Ezt követően a doktoranduszok számoltak be a kutatásaik aktuális helyzetéről, az addig elért eredményeikről. Az előadások fókuszában olyan témák szerepeltek, mint az alapvető jogok korlátozása a katonai hírszerző és elhárító tevékenység során, a koszovói Különleges Törvényszék és Különleges Ügyészség szerepe, az új típusú biztonsági kihívásokra adott jogalkotói válaszok, vagy az egyén non-kinetikus aktivitása a multipoláris térben.