Történeti háttér
1918-1990
A független nemzeti katonai hírszerzés és elhárítás a Habsburg Monarchia felbomlása óta létezik.
1918-tól a katonai hírszerzést és elhárítást folytató szervezetek számos strukturális változáson mentek keresztül. Szervezeteik kialakításakor a monarchia hadseregének hasonló rendeltetésű szervezetének felépítését és szabályait vették alapul. A Honvéd Vezérkart 1921. június 1-jével a Honvédelmi Minisztérium fedésében, annak VI. főcsoportjaként állították fel, a VI. főcsoporton belül a 2. osztály foglalkozott a felderítéssel és elhárítással, így a hivatalos elnevezése Honvédelmi Minisztérium VI.-2. Osztály lett. Az 1938. március 2-án kiadott rendelet alapján hivatalosan megalakult a Honvéd Vezérkar és benne a 2. Osztály, amelyet ettől fogva VKF-2. Osztálynak (Vezérkarfőnökség 2. Osztály) neveztek.
A II. világháború után Honvédelmi Minisztérium csoportfőnökségek keretében működött a hírszerzés és elhárítás, 1953-tól pedig a MNVK 2. Csoportfőnöksége volt felelős a katonai hírszerzésért, a BM III. Főcsoportfőnökség az elhárításért.
1990-tól napjainkig
A politikai rendszerváltás során a korábbi állambiztonsági rendszert új nemzetbiztonsági struktúra váltotta fel, 1990-ben megalakult a Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal és a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal.
1995 decemberében a Parlament elfogadta a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt, amely rendezte a szolgálatok jogállását és feladatait. A törvény alapján megalakult a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala (MK KFH), és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala (MK KBH).
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakulása
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, 2011 novemberében módosított 1995. évi CXXV. törvény rendelkezései, valamint a 128/2011. (XII. 2.) HM utasítás alapján 2011 decemberében megkezdődött a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat - a KFH és a KBH - integrációjának előkészítése. 2012. január 01-jén az MK KFH és MK KBH összevonásával megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Az integráció fő célja a nemzetbiztonsági tevékenység még hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátása volt. A honvédelmi tárca elképzelése szerint egy új, összevont szervezetben jobban biztosítható a felderítő és az elhárító tevékenység egységes vezetése és koordinációja, a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar tervező és szervező tevékenységéhez szükséges katonapolitikai, haditechnikai és katonai információk megszerzése, valamint az alapvető katonai elhárítási feladatok egyidejű ellátása.
A KNBSZ-ben megszűntek a párhuzamosságok, felgyorsult az információáramlás, a korábban elkülönülten működő két szervezet képességei egymásra épülnek. A hadműveleti területen feladatokat ellátó magyar kontingensek nemzetbiztonsági támogatása koncentrálódott, a külföldi misszióban szolgáló katonáink védelme hatékonyabbá vált.
Az integrált szolgálatnál nemcsak a vezetői szintek és a vezetők számának csökkenése jelent megtakarítást, de a támogató rendszerek összevonása, vagyis a humán és gazdálkodási tevékenység, valamint az anyagi-technikai és belső biztonsági terület egységessé tétele is költség-hatékony megoldás.
A költség-hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében a KNBSZ kevesebb objektumot üzemeltet. A Szolgálat számára kijelölt központi objektum jelenleg felújítás alatt áll annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú elhelyezést biztosítson a KNBSZ számára.